Felfedeztető tanuláshoz (IBL) valamint felelős kutatás és innovációhoz (RRI) kapcsolódó tananyagok

A tanulók élményalapú tanuláson, felfedeztető tanulással jöjjenek rá a törvényszerűségekre és játszva sajátítsák el a tananyagot. Előkészítse ez a játékos, felfedeztető tanulás a későbbi fizikai tanulmányait a fény témakörében.
Kibővíteni és összekapcsolni a fényről eddig is meglévő ismereteinket, összefoglalni és rendszerezni a tulajdonságokat mindennapi példákat bevonva. A 3x45 perces foglalkozásokon a tanulók optikai csalódásokkal,
az árnyékkal és a  fényvisszaverődéssel foglalkoznak.

A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük megóvása érdekében. Ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van a viselkedésük és az egészségi állapotuk között. A gyerekek ismerjék fel, hogy ők mit tehetnek az egészségük megőrzéséért, a balesetmentes hétköznapokért. A 3x 45 perces fogalalkozásokon a tanulók személyes kompetenciája ( ismeretszerző képesség, önismeret, önértékelés, kreativitás, fantázia, képzelet fejlesztése, beszédfejlesztés),

A gyerekek megismerkednek a kenyérgabona fajtáival, termesztésével, feldolgozásával, hasznosításával; a kenyérkészítés hagyományos módjával, népszokásokkal, hiedelmekkel, valamint témához kapcsolódó szólásokkal és közmondásokkal. A diákok megtudhatják, hogy melyek a talajmegmunkálás legfontosabb eszközei, és múzeumi tárgyak, valamint játékok segítségével szemügyre vehetik a gabonatermesztés munkafolyamatát.

Biztos éreztétek már, hogy néha olyan gyorsan telik az idő, máskor meg alig cammog. De hogyan lehetne megmérni az időt? Ebben a tevékenységben egyszerű eszközök felhasználásával magatok is megmérhetitek az idő múlását. 1. tevékenység: Készítsétek el a homokórát! Fúrjatok egy lyukat az árral a flakon csavaros kupakjába. Törrekedjetek arra, hogy az összes homokóra számára készített lyuk közelítőleg azonos méretű legyen. Töltsetek semolinát abba a flakonba, amelyhez a lyukas kupak tartozik (különböző flakonokba különböző mennyiségű semolinát töltsetek).

Számos világításra alkalmas eszközt használunk a hétköznapi életben, de mind közül talán a villanykörte az, amelyik a legtotokzatosabb. Miért és hogyan világít? A következő tevékenységben erre lehet választ kapni. A következőkben egy összegzést adunk közre az egyik téma feldolgozásának javasolt menetéről. Érdemes olyan témával kezdeni, ami ismerős a gyerekeknek, például az elemek és a villanykörték mindennapi használatával. Jó példa erre a zseblámpa. Ezután részletesebben megvizsgálhatják az elemet és a villanykörtét. Első lépés Kapcsolj be egy zseblámpát.

Tudtad, hogy a körmeink minden másodpercben 1 nanométernyit nőnek? Tudtad, hogy az a vírus, ami általában a náthát okozza, 30 nanométer átmérőjű? Tudtad, hogy a sejtmembrán keresztben mintegy 9 nanométer? Tudtad, hogy a DNS dupla helix 2 nanométer hosszú keresztben? Tudtad, hogy egy hidrogén atom átmérője körülbelül 0.2 nanométer? És azt tudod, hogy 1 nm 0,000000001 m? Ebben a két tevékenységben a nanorészecskék viselkedésével és tulajdonságaival lehet megismerkedni, melyhez egyszerű eszközöket és anyagokat használunk fel.

Hogyan lehetséges az, hogy a nagyon magasan lévő felhők 0 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten is vízcseppekből állnak és nem jégkristályokból? Bizonyos körülmények között az anyagok folyékonyak maradnak az olvadáspontjuknál sokkal alacsonyabb hőmérsékleten is. Bár ezt a jelenséget, amelyet túlhűtésnek neveznek, már 1724-ben felfedezte Daniel Gabriel Fahrenheit, még ma sem tudunk róla mindent. Ebben a tevékenységben a túlhűtés jelenségét lehet megfigyelni és tanulmányozni. Egy felnyitatlan buborékmentes ásványvizes palackot tegyen be a fagyasztóba 1-2 órára.

Hogyan lehet motiválni a tanulókat egy tudományos beszámolóval? Ebben a tevékenységben a tanulói ismeretszezés egyik lehetséges, nem "tankönyvízű" módját lehet elsajátítani. A tanulók megismerhetik, hogy mi a különbség egy újsághír és egy tudományos cikk között, milyen módjai vannak a tudományos hírek írásának és előadásának. A tevékenység 14 javaslata segít abban, hogyan érdemes a tudományos cikkeket feldolgozni, összehasonlítani és elemezni.

Gondoljatok bele, hogyan lehetne osztályozni a különböző állatokat! Hagyományosan, a szervezetek közötti fizikai különbségeket (morfológiai jegyeket) használták az evolúciós kapcsolataik levezetése céljából, például hogy egy szervezetnek van hátgerince vagy vannak szárnyai. Ez problémákat okozhat. Például a madarak, denevérek és rovarok mindegyike rendelkezik szárnyakkal, de valóban közeli rokonok? Hogyan mérnéd, hogy a jelenlegi szervezetek, hogyan tértek el a korábbi közös őstől?

Ebben a tevékenységben olyan színes és látványos kémiai kísérleteket lehet elvégezni, amelyekhez nagyon kevés anyagra (általában néhány csepp), nagyon egyszerű eszközökre (pl. gyógyszerek buborékfóliája) és a vegyszerek mellett hétköznapi anyagokra (pl. vöröskáposzta, krétapor, alufólia) van szükség. Ebben a tevékenységben 5 kísérletet lehet elvégezni. 1. kísérlet: Az indikátorok színváltozása 2. kísérlet: A savak hatása a fémekre 3. kísérlet: A savak hatása a karbonátokra 4. kísérlet: a pH indikátor papír használata 5.

A fehér fény valójában nem fehér, hanem sokféle színből áll. A fény összetevőit – a spektrumot – a spektroszkóp nevű eszközzel tanulmányozhatjuk. Ebben a tevékenységben leírjuk, hogy hogyan készíthetsz el egy működőképes spektroszkópot egy CD lemez, egy gabonapehely doboz és néhány más apróság felhasználásával. Ezzel a magad által készített eszközzel megcsodálhatod azokat a színeket, amelyeket a mindennapi tárgyaink, például egy villanykörte, egy fénycső, a számítógép monitorja vagy egy gyertya lángja rejtegetnek a számodra. Felfedezésre fel!

Az oktatási tevékenység célja, hogy segítse a biológia iránt érdeklődő középiskolai tanulókat olyan mutációk keresésében, amelyeket potenciálisan rák kialakulásához vezethetnek, valós genomikai adatok használatával. Az eljárás valójában nem kísérleti, ezért nincs szükség hozzá laboratóriumi felszerelésre. Ehelyett, a keresés elméleti alapon zajlik hiteles adatok használatával. Minden szükséges anyag amire a tevékenység során szükséged lesz, részletes utasításokkal együtt ingyenesen letölthető a program honlapjáról.

Ki ne szeretett volna száz és száz kalandban részt venni egy kalózhajón? Ki ne szeretett volna felbecsülhetetlen értékű kincset találni? Ebben a tevékenységben mindkét vágya valóra válhat! A tevékenységek elvégzése során a gyerekek képessé válnak a tájékozódásra a közvetlen környezetükben, hogy fejlődjön térbeli tájékozódásuk. Számos képesség és kézség (együttműködési képesség, személyes-, és közös felelősségtudat, megfigyelőképesség és figyelem) fejlődik.

Ki ne álmodott már arról, hogy repül? Ki az, aki nem ámulva néz fel a csillagos égre? Ki az, aki nem akarná a Holdat elérni? Ebben a tevékenységben a gyerekek képessé válnak a repülés jelenségeinek megismerésére és értelmezésére. Együttműködési képesség, személyes-, és közös felelősségtudat megszilárdítása történik, a megfigyelőképesség és figyelem fejlesztése mellett. Az egyénileg és csoportosan végzett tevékenység során a diákok fizikai ismeretei (pl. Bernoulli törvény, lendület megmaradás törvénye, Newton III.

NIncs is annál élvezetesebb egy városi gyereknek, amikor az őt körülvevő természetet testközelből ismerheti meg! Ebben a tevékenységben a nagyobb gyerekek a Mátra növény-, és állatvilágát egy múzeumi séta alkalmával ismerik meg. A land art művészeti irányzat segítségével merülnek el a természet szépségeiben. Madarat formáznak agyagból, felhasználva a madarak felépítéséről tanultakat. A tevékenység folytatása lehet az "Erdőn-mezőn kicsikkel" tevékenységnek. A tevékenységeket a felfedeztető tanulás elemire építve Dr. Holeczné Morvai Ildikó készítette.

Nincs is annál élvezetesebb, ha a gyerekek egy élőhely élővilágát közös séta, terepgyakorlat során ismerik meg. Ebben a tevékenységben a gyerekek a Mátra növény-, és állatvilágával egy múzeumi séta alkalmával találkoznak. Játékok segítségével ismerkednek meg az állatok viselkedésével, a természet szépségével. A természet- és a környezet védelmét szem előtt tartva a diákok táskákat készítenek újrahasznosított anyagokból. A tevékenységeket a felfedeztető tanulás elemeire építve Müller Mónika készítette.

A gyerekek megismerkednek a kenyérgabona fajtáival, termesztésével, feldolgozásával, hasznosításával; a kenyérkészítés hagyományos módjával, népszokásokkal, hiedelmekkel, valamint témához kapcsolódó szólásokkal és közmondásokkal. A diákok megtudhatják, hogy melyek a talajmegmunkálás legfontosabb eszközei, és múzeumi tárgyak, valamint játékok segítségével szemügyre vehetik a gabonatermesztés munkafolyamatát. Megvizsgálják a növények növekedésének életfeltételeit és talajvizsgálatokat végeznek. A tevékenységeket a felfedeztető tanulás elemeire épülve Dr.

Az ismeretszerzés folyamatában fontos megvizsgálni a bizonyíték kapcsolatát is azzal a ténnyel, hogy miként támasztja alá a vizsgált témát, valamint hogy a bizonyíték részlete mennyire adekvát és hogyan illeszthető be az egészbe. A tevékenység során a diákoknak a rendelkezésre álló információk alapján el kell dönteniük, hogy a 2005 augusztusában, a fromborki katedrális padlójában talált csontok és koponya tényleg Kopernikuszhoz tartoznak-e. A tevékenységet részletes tanulói feladatlap és tanári segédlet támogatja.

A tudománytörténet művelői körében általánosan elfogadott, hogy egy jelenség vagy esemény nemcsak egy(féle) módon magyarázható. A kérdés ezentúl az, hogy miként válasszuk ki, az előismeretek és az elérhető adatokra alapozva, a legjobb magyarázatot. Egy tudományos megállapítás megfogalmazása számos esetben magában foglalja a jelenségeket magyarázó elméletek közül történő választási folyamatot is.

Néha lehet arról hallani, hogy jobb a növények ültetését, összegyűjtését és nyesését adott holdciklushoz igazítva végezni. Ezzel összefüggésben mondják azt is, hogy jobb növekvő hold vagy telihold idején hajat vágni. Például, mondhatják nekünk azt, hogy a gyorsan fejlődő magot, például babot, az újhold és a félhold közötti időszakban, míg a lassan fejlődő magvakat telihold és az utolsó negyedbeli hold közötti időszakban vessünk, illetve a nyesést célszerű a növekvő hold idejére időzíteni.