Eben M. Byers sikeres ember volt: ötvenes multimilliomos iparmágnás, sportember, a társasági elit tagja, az A.M. Byers Vasgyár igazgatója, a Bank of Pittsburgh és a pennsylvaniai bank elnöke, a Lake Erie Dock Company vezérigazgatója. Byers a kiváltságosok életét élte, még a gazdasági válság idején is. Nem fenyegette veszély sem New Yorkban fenntartott lóverseny-istállóit, sem pittsburghi házát, de még rhode island-i illetve south carolina-i nyaralóit sem. A Yale Egyetemen szerzett diplomájával, teniszbajnoki címével, sportlövő eredményeivel közismerten jókedélyű, elegáns, ízlésesen öltözködő, kellemes társasági ember hírében állt.
1926-ban, a Harvard-Yale összecsapásról hazafelé tartva az erre a célra bérelt vonaton, cimboráival együtt kissé felöntött a garatra. Talán emiatt tette azt a rossz mozdulatot, ami miatt bal karját megrándította. A sérülés csak nem akart gyógyulni. Olyan intenzív fájdalmai voltak, hogy néha álmából is felébredt, mennyire sajog a karja. Orvostól orvosig járt. Végül egy pittsburghi doktor a Radithort ajánlotta: azt a rádium-tartalmú gyógyvizet, amelyet new yersey-i Orange városában állítottak elő – és amely 1906-os piacra dobása óta komoly hírnévre tett szert: egyfajta elixírnek, mindenre alkalmas csodaszernek tartották.
1931 végére Byers saját becslése alapján több ezer üveg Radithort fogyasztott el. Ekkorra azonban furcsa betegség vett rajta erőt. Bőre egyre sárgásabb lett (orvosai vesebetegségre gyanakodtak), csontjai meggyengültek, közérzete romlott.
1932 márciusában bekövetkezett halálakor az egykori sportember már csak alig negyven kilót nyomott: a manhattani Doctors Hospital orvosai tehetetlenek voltak.
Ha megfelelő műszerek álltak volna rendelkezésükre, döbbenten tapasztalták volna: betegük nagy mennyiségű radongázt lélegzik ki.
Eben M. Byers története csak egy azoké közül, akik a kémiai felfedezések körültekintés nélküli, felelőtlen alkalmazásának szenvedő alanyaivá váltak. Esete azért vált ismertté, mert maga is közismert ember volt – és közeli barátja, New York akkoripolgármestere, aki maga is lelkes Radithor-fogyasztó volt) azonnali vizsgálatot követelt. A Byers halála körüli pletykák és spekulációk következményeként az Egyesült Államok első bűnügyi laboratóriumának legjobb szakemberei láttak a vizsgálathoz. És jelentésük leadása után alig néhány nappal Washingtonban a Szövetségi Kereskedelmi Tanács (Federal Trade Commisson, FDA) rendkívüli ülése után közleményben tudatta a termék biztonságával kapcsolatos aggályait. 1932 őszére a terméket betiltották, a gyártó Bailey Radium Laboratories ellen teljeskörű vizsgálatot kezdeményeztek.
A fentiekhez hasonló súlyos tévedések, elhamarkodott döntések vagy melléfogások okkal ingatták meg az emberek bizalmát. A hasonló eseteket összegyűjtő 100,000,000 Guinea Pigs című kötet az 19300-as években rekord-példányszámban, már a kiadás évében több utánnyomást megélve fogyott. Mindezek eredményeként a tudomány tárgyilagosságába, a tudományos-technikai vívmányok hasznába vetett hit a nyugati világban (Európában és Amerikában is) erősen megingott – táptalajául szolgálva számos áltudományos mozgalomnak. A kritikus gondolkodás, a bizalmatlanság és a merev elutasítás azonban nem egy és ugyanaz.
Ebben a feladatsorban arra is látunk néhány példát, hogy egy-egy anyagot nem tekinthetünk „ellenségünknek” vagy „barátunknak”: a felelős felhasználás és az azt megelőző körültekintő vizsgálatok azonban elengedhetetlenek ahhoz, hogy a tudományos újdonságok mindennapjaink részévé válhassanak anélkül, hogy biztonságunkat és egészségünket alapvetően fenyegetnék.
Ezt a tananyagot a Nyugat Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjának Science Learning Center projektje bocsátotta nagylelkűen az Ark of Inquiry projekt rendelkezésére. Az eredeti tananyagok a http://slc.pszk.nyme.hu/ honlapról érhetők el.