Hull a pelyhes fehér hó

A hópelyhek különleges formái valószínűleg már az ősidőktől fogva rabul ejtették az embert. Meglepő, de még a hóval kapcsolatban is folyamatosan derülnek ki tudományos újdonságok. Tudjuk, hogy a hókristályok voltaképpen általában hat szimmetrikus ággal rendelkező jégkristályok, amelyek a levegőben kicsapódó vízpárából jönnek létre, rendszerint por vagy más idegen anyag körül. Azt is tudjuk, hogy tipikus méretük a mikroszkopikustól a pár milliméteres átmérőig terjed. Noha a hókristályok képződése tehát nem olyan rejtélyes folyamat, a lehullott hó állagáról azonban kevésbé pontos ismereteink vannak. A hóban ugyanis nagyon összetett fizikai folyamatok játszódnak le: a hőmérséklet-változás miatt a vízpára vándorol a szilárd szerkezeti váz között, a folyékony víz pedig újra és újra megfagy. A hókristályok folyamatos alakváltozása (például azok töredezése miatt) hat a hó sűrűségére, az egyes kristályok jégláncokba rendeződése pedig a hóréteg stabilitását befolyásolja. A hó tulajdonságainak mélyebb megismerése nem öncélú tevékenység: segít például a lavinák előrejelzésében, ezért akár életet is menthet.
Ebben a feladatban a hó tulajdonságaival és a jégmentesítés kémiájával foglalkozunk részletesebben.

Ezt a tananyagot a Nyugat Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjának Science Learning Center projektje bocsátotta nagylelkűen az Ark of Inquiry projekt rendelkezésére. Az eredeti tananyagok a http://slc.pszk.nyme.hu/ honlapról érhetők el.

hull_a_ho.pdf (309.62 KB)